Jenson Button hosszú pályafutása során számos kitűnő versenyt teljesített, azonban nem csak azokat érdemes feleleveníteni, ahol győztesként intették le – az egyik ilyen zseniális versenyét a 2004-es Német Nagydíjon futotta a fiatal brit. A BAR-Honda remekelt 2004-ben, Button sorra gyűjtötte a dobogós helyezéseket, pole pozíciót is szerzett, és lényegében a Ferrari duójának egyetlen kihívója volt ebben az évben. Németországban, a Hockenheimringen folytatta volna jó sorozatát, pokolian gyors volt az edzéseken, ám autójában motort kellett cserélni, így az időmérő edzésen elért harmadik helyezését egy 13. rajtkockára volt kénytelen felváltani.
A mezőny közepéből már ekkor sem volt egyszerű felkapaszkodni, ráadásul Button a rajtot sem csípte el túl jól, de körről körre azért lépett előre: megelőzte da Mattát (Toyota), Klient (Jaguar), majd csapattársát, Takuma Satót is, eltolt taktikájának köszönhetően pedig az élre is állt a 11. körben, miután mindenki kiállt tankolni és kereket cserélni. Kifizetődő volt ez számára, az ötödik helyre tért vissza, onnan folytatta az előretörést: megelőzte Montoyát (Williams-BMW), Coulthardot (McLaren-Mercedes) is a következő körökben. Aztán a kerékcserék következő körét követően már bőven a harmadik helyen állt, és üldözőbe vehette a szintén rendkívül erős versenyt teljesítő Fernando Alonsót (Renault).
A két fiatal elképesztő párharcba kezdett, Button hiába volt gyorsabb, Alonso szenzációsan védekezett, sorra verte vissza a brit próbálkozásait, direkt a kigyorsításokra játszva – többször is úgy tűnt, a BAR erőből le tudja nyomni a kék-sárga versenyautót, ám a spanyol mindig talált egy kis pluszt, amivel vissza tudta venni a pozícióját. Hogy Buttonnak még nehezebb dolga legyen, sisakrostélya meglazult, és bal kezével egyfolytában a sisakját kellett tartania, nehogy a plexit elhagyja, mert az azonnali kiálláshoz vezetett volna – és mivel sisakot sem lehet cserélni verseny közben, kénytelen volt így jó részt egy kézzel abszolválni a futam utolsó harmadát.
A kerékcserék harmadik köre után is folytatódott a csata kettejük közt, ezúttal viszont Button sokkal határozottabb volt: a hajtűkanyarba kívülről érkezett meg, így ő gyorsíthatott ki jobban, ám a Renault ismét mellé ért, de a brit a belső íven tartotta a BAR-t, és a nyolcas kanyarban bevetődött Alonso mellé, aki kénytelen volt elengedni őt. Button így végül második lett, de szólt a taps Fernando Alonsónak is – a két fiatal látványos, de sportszerű csatát vívott egymással, amelyből ezúttal előbbi került ki győztesen.
A NapiF1sztori cikke alapján.
