A szezon végével ezek a versenyautók még működnek, a csapat megtartja polcra kerül vagy eladják. Legtöbbször gyűjtők, esetleg a csapattal szponzori kapcsolatban álló mamutcégek vásárolják meg a sokszor minden műszaki eszköztől megszabadított autókat, ezeket hívják show car-nak. A fanatikusabbak gyűjtők viszont minden alkatrészével együtt vásárolják meg és egy nagyobb összegért akár mi magunk is kipróbálhatjuk egy élményautózás keretében (feltéve, hogy ezt testalkatunk megengedi) de akár különböző versenysorozatokban ismét éles körülmények közé dobják be a gépeket.
A Williamsnél sincs ez másképp, de egy ekkora történelemmel bíró istállónál azért már gondot okoz a rengeteg legendás versenyautó és az alkatrészek tárolása, de 2017-ben a grove-iak erőt vettek magukon, és kialakítottak egy viszonylag átláthatóbb garázst.
A garázsért, majd a később kialakított kiállításért ekkor a csapat egykori csapatmenedzsere, Dickie Stanford felelt, 2017-ig bezárólag 130 (!!) versenyautó volt a gyűjtemény része. Az autók 80 százaléka működő erőforrással volt felszerelve, azonban ahhoz, hogy ezekkel bemutatózni is lehessen, több hetes felkészítés szükséges, a gépeken kicserélnek minden szűrőt, folyadékot, adott esetben a biztonsági eszközöket (tűzoltókészüléket, biztonsági övet), átnézik a felfüggesztést, és külön figyelmet fordítanak a motorokra, amelyek közt még egy eredeti, pl.: 1987-es Honda V6-os turbó is akad, amellyel Nelson Piquet megnyerte a bajnokságot.
A motorokkal azért akad gond is, de leginkább szoftveresen, a régebbi erőforrásokhoz külön számítógépeket, laptopokat használnak, amelyeken a motorgyártó által írt szoftverek találhatóak, de ezek közül számos még DOS-alapú. Ha bemutatózásra kerül a sor, akkor a gyáraktól is kapnak segítséget az erőforrást életre keltéséhez, sőt, V8-as, V10-es erőforrást akár kompletten is kapnak, de Stanford elmondása alapján még becsomagolt, vadonatúj V8-as Toyota-motorjuk is akadt a raktárban. Különlegességekből sem volt hiány, a már említett eredeti Honda-turbón kívül az összes tesztre kifejlesztett autóból, az első aktív felfüggesztéssel felszerelt modellből, a hatkerekes autóból, a CVT-váltós (fokozatmentes) autóból is megtalálható volt náluk egy-egy példány.
Dickie Stanford 2020-ban hagyta el ezt az óriási munkával felépített, és remekbe szabott kiállítást, azóta Zak Brown szintén legendás magángyűjteményéért felel. Ebben az impozáns gyűjteményben az F1-es autók mellett más versenyszériák versenyautói is megtalálhatóak. Ebből a gyűjteményből vezethetette 2021-ben Daniel Ricciardo Dale Earnhardt legendás 3-as rajtszámú Nascarját az austini versenypályán szombati időmérő edzés után.
A NapiF1sztori cikke alapján.
