Nem volt ez másként a Jaguarral sem, amely lényegében a Ford gyári csapatának számított a kétezres évek elején, és amely csapat leginkább a kezdetben féktelen költekezésről, és az eredménytelenségről vált híressé. Már a csapat debütáló évében változás történt a vezetésben, Wolfgang Reitzle helyét a legendás Bobby Rahal vette át. Rahal egészen 1998-ig versenyzett saját csapata színeiben a CART-ban, többszörös bajnok volt, és csapata menedzselése mellett arra is volt kapacitása, hogy 2000-ben a CART ideiglenes igazgatója legyen. Ám szeptemberben a Ford kinevezte a Jaguar Racing csapatfőnökének, így székhelyét át is tette hamarosan Angliába, Milton Keynes-be, ahol december elején látott munkához. Amerikában futó csapatát Scott Roembkére bízta.
Hatalmas feladat állt előtte, a debütáló évében leszereplő zöldekből gyorsan versenyképes csapatot kellett csinálnia, mert a Ford eredményeket akart, méghozzá hamar. Az amerikai átfogó átszervezésekbe kezdett. Azonban az, hogy a Ford Niki Laudát is leszerződtette mellé speciális tanácsadónak, nem tett jót a csapaton belüli összhangnak, mert ő és az osztrák merőben máshogy képzelte el a csapat feltámasztását. Ennek ellenére az idény elején mindenki optimista volt: Rahal, oldalán Eddie Irvine-nal, Luciano Burtival, Tomas Scheckterrel óvatos ígéreteket tett a 2001-es szezont illetően. Nagy szerepe volt az amerikainak abban, hogy a Jaguar komoly erőforrásokat fektetett a brit F3-ban szereplő saját csapatába, ott André Lotterer, illetve James Courtney versenyzett.
Az év azonban nem úgy sikerült, ahogyan azt Rahalék és a Ford várta, az R2-es Jaguar ugyan jobb lett, mint elődje, Irvine dobogóra is jutott vele Monte-Carlóban, de általánosságban nem léptek nagyot előre. Burtit leváltották a San Marinói Nagydíjat követően, a helyét a rutinos Pedro de la Rosa vette át. A spanyol pedig némileg meg tudta szorongatni Irvine-t, és kétszer is pontot szerzett. Az észak-ír Irvine egész évben panaszkodott az autóra, és lényegében mindenre. Rahal ezt nem is igazán hagyta szó nélkül, de ettől függetlenül nem tudott mit kezdeni a betonbiztos szerződéssel rendelkező pilótával. Egy elejtett megjegyzés viszont lényegében az állásába került, mert félig-meddig viccből felajánlotta a pilótát Eddie Jordannek. Amikor már a Ford részéről is fogyott a türelem a nyár folyamán, egy utolsó próbálkozást tett, hogy előre mozdítsa a helyzetet, megpróbálta Adrian Newey-t elhalászni a McLarentől, ez azonban botrányba fulladt.
Végül 2001 augusztusának végén az időközben a Ford Premier Automotive Group elnökévé avanzsáló Wolfgang Reitzle-vel történt megbeszélést követően Rahal-t menesztették posztjáról és Niki Laudát nevezték ki a helyére. Így a legendás amerikai F1-es beugrása nagyon hamar véget ért, pedig három éves szerződése volt. Ironikus módon Rahal még azért kapcsolatba került a Jaguarral, egyrészt márkakereskedést nyitott, ahol a britek autóit árulta, másrészt 2018-ban a Jaguar I-Pace eTrophy sorozatban futtatott két versenyautót…
A napiF1sztori vendégcikke
