Andrea Sassetti egy olasz üzletember és cipőgyáros volt, aki 1991 szeptemberében a csődbe jutott Coloni istálló felvásárlása okán került a Formula-1 közelébe. A csődbe ment kiscsapat romjain építette fel az Andrea Modát, annak székhelyét, és több szakemberét is megszerezve saját csapata számára. A Simtekkel – a céggel, elvégre az F1-es istálló ekkor még nem létezett – közösen fejlesztették tovább az angolok által 1990-re tervezett BMW-projekt F1-es autóját, ez lett az 1992-es szabályoknak megfelelő Andrea Moda S921-es, melyet a Judd V10-es motorjai hajtottak. Azonban ez az autó még nem készült el a szezon kezdetére, így az újonc istálló kénytelen volt a Coloni előző évi borzalmas C4-esének módosított verziójával rajthoz állni 1992-ben Dél-Afrikában. Két autót indított a csapat, a jobb sorsra érdemes Alex Caffi mellé a kisebb sorozatokban sikeres Enrico Bertaggiát igazolták le. Az összeállt istálló el is utazott az évadnyitó helyszínére…
1992 első futamát viszont az Andrea Moda nélkül futották le, ugyanis az istálló váltig állította, hogy ők a Coloni-csapat jogutódjai, ennek megfelelően pedig Sassetti nem volt hajlandó kifizetni a 100.000 dolláros nevezési díjat. Az FIA azonban hajthatatlan volt, és nem engedte az istállót versenyezni a hétvége folyamán, mindössze csütörtökön mehetett Caffi néhány kört a kyalami pályán. A következő futamra is elutaztak, immár két autóval, azonban Mexikóban sem történt előrelépés, egyik autó sem tehetett meg egyetlen métert sem.
A Brazil Nagydíj helyszínére már két új pilótával, és az új autóval érkezett a csapat, Caffit és Bertaggiát ugyanis Sassetti kirúgta, miután kritizálták a csapat vezetését. A helyükre a veterán Roberto Moreno, és az újonc Perry McCarthy érkezett. McCarthy azonban nem vehetett részt a nagydíjhétvégén, ugyanis nem kapta még meg a szuperlicenszét, így egyedül Moreno vihette pályára az új S921-est, mely azonban az elő-kvalifikáción csúfos kudarcot vallott, a brazil 16 másodperccel rosszabb időt autózott, mint az elő-kvalifikációt megnyerő Bertrand Gachot a Larrousse-al, így befejeződött számára a hétvége.
Spanyolországban McCarthy megkapta a versenyzői engedélyt, azonban az elő-kvalifikációja alig pár métert tartott, a boxutcát sem tudta elhagyni, miután autója gyakorlatilag szétesett (egy helyen arról is említést tesznek, hogy a brit autójában még motor sem volt…ezt azért fenntartásokkal kell kezelni). Moreno sem volt szerencsésebb, 11 másodperccel elmaradt a továbbjutó helytől. A futam után a kirúgott Bertaggia egy egymillió dolláros csekkel újra bejelentkezett az Andrea Moda ülésére, azonban az FIA nem engedélyezte az olasz újbóli leigazolását. Ennek levét McCarthy itta meg, akit ezentúl látványosan hátrányos helyzetbe hozott az istálló, minden támogatásukat a veterán Moreno számára tartották fenn.
Monte-Carlóban a pálya adottságai kedveztek az olasz istálló autójának, Moreno teljesen váratlanul továbbjutott a selejtezőből, McCarthy azonban egy felfoghatatlan, 17 percet meghaladó köridőt “futott”, számára ezzel véget ért a hétvége. Moreno a 26. helyre kvalifikálta magát, így az Andrea Moda először a vasárnapi rajtrácsra is felállhatott. Versenye azonban nem tartott sokáig, a 11. körben a motor megadta magát autójában, és kiesett. A csapat legeredményesebb hétvégéje után újabb fekete leves jött, ezúttal Kanadában, ugyanis Sassetti nem fizetett időben a Juddnak, így autói motor nélkül maradtak. Végül Moreno egy kölcsön-erőforrással (a Brabham segítette ki az olasz csapatot) néhány kört meg tudott tenni az elő-kvalifikáción, azonban 18 másodperccel elmaradt a továbbjutó helytől, McCarthy viszont esélyt sem kapott.
A Francia Nagydíj helyszínére későn érkezett a csapat (a franciaországi kamionos blokád miatt), így az FIA nem engedte őket rajthoz állni. A futam után a csapatot számos szponzora elhagyta, így Sassetti kénytelen volt saját zsebéből fenntartani az istállót – és innentől lett igazán bosszús McCarthyra, miután részben a brit miatt nem sikerült Bertaggia egy millió dolláros szponzori támogatását megszereznie. Ennek “megfelelően” Silverstone-ban McCarthyt vizes pályára való abroncsokkal küldték ki a száraz pályára az időmérő edzésre, az utolsó helyen végzett, előtte pedig Moreno futott be, mindkét Andrea Moda több, mint 11 másodpercet kapott a pole pozíciót megszerző Nigel Manselltől.
A Hungaroringen McCarthyt az elő-kvalifikáció vége előtt mindössze 45 másodperccel küldték ki a boxból, akkor, amikor már esélye sem volt mért időt futni. Ez már az FIA szemében is súlyos vétség volt, és a többi csapat is a brit mellé állt, és egyenlő bánásmódot követelt a pilóta számára. Belgiumban a Brabham megszűnése miatt az elő-kvalifikáció is megszűnt, így az Andrea Moda mindkét autójával részt vehetett a szombati időmérő edzésen, azonban súlyos másodpercekkel voltak lassabbak a mezőny többi részénél, McCarthy 24 másodpercet kapott az élen végző Manselltől… A gondokat ráadásul tetézte, hogy Sassettit letartóztatták a Belga Nagydíj hétvégéje alatt, miután számlázási botrányba keveredett az olasz üzletember, így az istálló jövője kérdésessé vált.
Szeptember nyolcadikán azonban az FIA kimondta a választ a kérdésre, felfüggesztette az Andrea Modát a szezon hátralévő részére, miután a csapat rossz hírbe hozta a bajnokságot, és pilótáival sem viselkedett sportszerűen. Az istálló ennek ellenére elutazott Monzába, hazai nagydíjára, azonban nem engedték be őket a paddockba. Ezt követően gyakorlatilag egyik napról a másikra az F1-es csapat feloszlott.
Sassetti később tisztázta magát, istállóját azonban nem tudta megmenteni. Ellenben a két Andrea Moda S921-es sokáig magángyűjteményét gyarapította. További érdekesség, hogy McCarty később a Benettonnál, majd a Williamsnél is tesztelt, később pedig a BBC híres autós műsorában, a TOP GEAR első két évadjában STIG-et alakította, a fehér versenyzői overallt, és sisakot viselő titokzatos pilótát. Az Andrea Moda tehát minden idők egyik legrosszabb istállójaként vonult be az F1-es történelemkönyvekbe…
A NapiF1sztori cikke alapján.
