1997-ben ismét a Williams és a Ferrari pilótái vívtak a győzelmekért. Ebben az évben Jacques Villeneuve és Michael Schumacher csatáztak a világbajnoki címért (érdekesség, hogy ebben az évben a két pilóta egyszer sem álltak egyszerre a dobogón) melynek a kicsúcsosodása a híres ütközés volt a szezonzáró versenyen Jerezben. Ebben a fordulatos szezonban néha a McLaren, és a Jordan pilótái is meg tudták zavarni a bajnoki címekért küzdőket és sötét lóként ott volt még a Prost csapat is, amelynek volánja mögött Olivier Panis vitézkedett, aki friss győztesként érkezett Katalóniába hiszen megnyerte az előző versenyt Monte Carloban.
Ahogy az szokott lenni nemcsak a versenypályán hanem azon kívül is zajlott az élet. Spanyolországba érkezve az foglalkoztatta a sajtót, hogy pletykák szerint a British American Tobaccót képviselő Craig Pollock (Villeneuve managere) csapatvásárláson töri a fejét, a végnapjait élő Tyrrellt vásárolná meg, és ha ez sikerül neki, akkor Jacques Villeneuve lenne az egyik pilótájuk. Nem csak emiatt került a hírekbe a kanadai, hanem azzal is, hogy hetek óta tartó szópárbajt vívott Max Mosley-val az 1998-as előzetes szabályok kapcsán is, JV szerint ugyanis ezek az új aero-szabályok, a barázdált gumik megölik a versenyzést, Mosley pedig nem ért semmihez sem.
A jó hangulat tehát adott volt, Villeneuve pedig mindent figyelmen kívül hagyva megszerezte a pole pozíciót csapattársa, Frentzen előtt. Őket jókora lemaradással követte Coulthard (McLaren), Alesi (Benetton), a kanadai fő ellenfele, Michael Schumacher pedig csak hetedik lett a Ferrarival, de a másik vörös gépet vezető Irvine sem volt top formában, csak a 11. lett.
Vasárnap délelőtt hatalmas esőzés locsolta fel a pályát, ez pedig kulcsfontosságú momentumnak bizonyult – erről később. A rajtot Villeneuve jól csípte el, ám mögötte is kilőttek páran, például Coulthard az ezüst színű McLaren Mercedesszel, aki kis híján át is vette a vezetést a kanadaitól, de az év egyik legjobb startját produkálta Schumacher, aki a hetedikről előbb harmadik, majd egy merész előzés után a második helyre zárkózott fel. Villeneuve lassan, de biztosan távolodni kezdett a hétvége korábbi részén tapasztalt motorhibák miatt óvatosabb Schumachertől és Coulthardtól, akik fokozatosan csatába bonyolódtak egymással, így az élen álló Williams előnye hamarosan 20 másodperc környékére nőtt.
Ekkor kezdődtek a gondok a Good Year abroncsokat használó csapatoknál, a délelőtt eső által tisztára mosott pályán elképesztő tempóban hólyagosodni kezdtek az amerikai gumik, és lassulni kezdtek. A hátsó régiókban Panis autójára volt érdemes figyelni: a francia autóján a Bridgestone abroncsai voltak, melyek sokkal jobban bírták a strapát, így fokozatosan egyre feljebb zárkózott. Amíg a többiek elképesztő módon szenvedtek, és szinte várták a kockás zászlót, a mezőny közepéből induló Panis egyre feljebb és feljebb jött, második kerékcseréje után már a harmadik (!) helyen állt. Rövidesen Schumacher kénytelen volt kiállni előle egy harmadik cserére, miután a német alatt teljes egészében elkoptak az abroncsok, Panis így feljebb kapcsolt, és folyamatosan csökkentette hátrányát az élen álló Villeneuve-vel szemben, és már csak tíz másodperc volt köztük, amikor a francia versenyét tönkretette két lekörözés: előbb a Peugeot motorjával küszködő Ralf Schumacher, majd rendkívül sportszerűtlenül körökön át Eddie Irvine tartotta fel a sokkal gyorsabb pilótát (ezért egyébként 10 másodperces STOP&GO büntetést kapott), így 15 másodpercre nőtt a hátránya. Miután a két pilótán átverekedte magát, újra brutális tempóra kapcsolt, de már kevés kör volt hátra: hat kör alatt behozott 10 másodpercet, de Villeneuve előnye így is kitartott. Kimondható, hogy ha Irvine sportszerűbb, akkor ma Panis neve mellett talán két győzelem szerepelne…
De nem így történt, Villeneuve fontos 10 pontot szerzett, és végső soron Panis sem lehetett csalódott a második helyével, mert így a bajnokság harmadik helyére zárkózott fel, Alain Prost legnagyobb örömére. Harmadik lett Alesi a Benettonnal, negyedik Schumacher a Ferrarival, két pontot bezsebelt egy remek utolsó körös manővernek köszönhetően Herbert a Sauberrel, a futamot jól kezdő, de a rágógumivá váló abroncsokkal nem boldoguló Coulthard pedig hatodik lett. Érdekesség, hogy Giancarlo Fisichella (Jordan-Peugeot) futotta meg a leggyorsabb kört, friss GoodYeareken, viszont ez volt az utolsó alkalom, hogy Eddie Jordan csapata leggyorsabb körnek örülhetett. És Panis is utoljára állt dobogón: a következő futamon, Kanadában súlyos baleset érte, aminek következtében pályafutása kettétört, és soha többé nem tudott olyan formában versenyezni, mint ahogyan tette azt 1997 első felében.
