Visszapillantó - Amikor Alonso elvesztette a hidegvérét

Visszapillantó - Amikor Alonso elvesztette a hidegvérét
2005-öt írunk amikor ismét nagyot változott a világ a Forma 1-ben, hiszen a szabályok mellett az erősorrend is jelentősen átalakult. A legfontosabb szabályváltozás az volt, hogy a versenyzőknek egy garnitúra gumival kellett végigfutniuk az időmérő edzéseket és a teljes versenytávot. A motorszabály is változott, egy hajtóműnek két versenyhétvégét kellett kibírnia. A rajtsorrendről a két „egykörös” időmérő edzés döntött (egy kör szombaton, egy kör vasárnap vasárnap), ám a nürburgringi európai nagydíjtól kezdve a nézők és a média általános elégedetlensége miatt eltörölték a vasárnapi időmérő edzést.

Két héttel járunk a Nürburgringen rendezett Európa Nagydíj drámai befutója után, az élen álló Kimi Räikkönen McLarenjének jobb első kereke az utolsó kör elején szakadt le, így nulla ponttal zárt a tíz helyett és az izgalmasnak tűnő bajnokság hirtelen egyoldalúvá vált. A győztes Fernando Alonso (Renault) már 32 pontos előnnyel rendelkezett Räikkönen előtt, ami abban a pontrendszerben több, mint három futamgyőzelemnyi előnynek számított, pedig még csak a szezon hetedik futamán voltunk túl.

A mezőny a Nürburgringet követően elindult Kanadába., Montreal pedig mindig is a meglepetésfaktorról volt nevezetes, nem volt ez másképp ebben az évben sem. Az edzések során a Renault és a McLaren versenyzői között pattogott a labda, az időmérő edzésen azonban nem ők, hanem óriási meglepetésre az ebben az évben nem kimondottan acélos BAR-Hondával Jenson Button végzett az élen, mögé pedig Michael Schumacher sorakozott fel Ferrarijával. Alonso és Fisichella (Renault) kibérelte a második sort, őket követte Montoya (McLaren), Sato (BAR), illetve Kimi Räikkönen.

Meglepetés első sor ide-oda, a rajtot követően már a két Renault állt az élen, Fisichella-Alonso sorrendben – a két R25 boszorkányos tempóban csípte el a rajtot, de a McLarenek is feljebb jöttek. Körökön át tartó hajsza kezdődött, egészen az első kerékcserékig, ekkor a rajtot elrontó és visszacsúszó Schumacher jött ki a boxba tankolni, majd őt Button is követte. Nem meglepő módon a mezőny felett álló Renault-k és McLarenek a boxutca közelébe sem mentek, ennek viszont meglett a böjtje, főleg előbbi csapat számára: Fisichella elkezdte feltartani Alonsót, aki hisztérikusan követelte azt, hogy csapattársa vagy engedje el, vagy hívják ki tankolni – annyival nem volt lassabb az olasz, hogy Alonso könnyen támadhasson, viszont annyival gyorsabb sem, hogy ne tartsa fel.

A helyzet aggasztóvá vált a Renault számára, mert a McLarenek folyamatosan gyorsultak, veszélyesen közel érkezve rájuk. Ennek a vége az lett – volna –, hogy például Montoya átugorhatta volna Alonsót, ám a kolumbiai a boxkiállását követően a fűre csúszott, így a spanyol előtte maradhatott. Alonso elképesztő tempót diktált a kiállását követően, másfél másodperccel autózott gyorsabban, mint Fisichella, pillanatok alatt utol is érte a csapattársát, és ekkor viszont lecsúszott az a bizonyos redőny: a spanyol minden eddiginél dühösebben követelte a helycserét, ám a csapat hallgatott, Fisichella pedig védekezett. Egészen a 32. körig, ekkor a Renault hidraulikai rendszere megadta magát.

Alonso átvette a vezetést, azonban a felpaprikázott spanyol mögött már alig néhány másodpercre a McLarenek tűntek fel, akik egyre gyorsultak. A spanyol aztán a 38. körben falnak csapta autóját, és ki is esett… A McLarenek dolga innentől kezdve az volt, hogy célba érjenek, ám a wokingiak megbízhatósági problémái miatt az utolsó kanyarig senki sem mert előre inni a sikerre, főleg azt követően nem, hogy Räikkönen autójában a kormány nem egészen úgy működött, ahogyan azt a finn szerette volna. Montoya vezetett, de szinte borítékolható volt a helycsere, ezt pedig Jenson Button segítette elő: a brit a Bajnokok falának csapta autóját, így jöhetett a Safety Car, illetve a boxkiállások. A helycsere megtörtént, majd következett az újabb meglepetés: a kolumbiait fekete zászlóval kizárták, mert elhagyta a lezárt boxutcát a tankolása után (utólag egyébként a csapat elnézést kért tőle emiatt, mert ezt a stratégák rontották el).

A futam innentől arról szólt, hogy vajon Schumacher meg tudja-e verni az autójával kissé küszködő Räikkönent, a szoros csatát azonban ezúttal a finn nyerte, alig egy másodperccel futott be a német előtt. A futam hőse azonban egyértelműen a harmadik helyen leintett Rubens Barrichello (Ferrari) volt, aki a boxutcából startolt, és végül bronzérmesként zárhatott, ugyanakkor valószínűleg csak negyedik lesz, ha Jarno Trulli (Toyota) célba ér, ám az olasz autójában tönkrementek a fékek. Pontot szerzett még Felipe Massa (Sauber), Mark Webber (Williams-BMW), Ralf Schumacher (Toyota), illetve a két Red Bull, Coulthard-Klien sorrendben. A kilenc kiesőt hozó futamot végül behúzó Räikkönen számára életbe vágó volt ez a siker, tíz ponttal csökkenthette hátrányát, kissé összerázva ezzel a bajnokság élcsoportját. Érdekesség, hogy a 2005-ös év végéig ez volt az F1 történetének legnézettebb versenye.

napiF1sztori vendégcikke

blog comments powered by Disqus